Színgesztusok. Absztrakt festészet Zimányi László gyűjteményéből
A Tér-Kép Galéria az elmúlt években következetesen mutat be magángyűjteményeket, feltárva a művek mögötti személyes motivációkat és gyűjtői nézőpontokat.
A mostani kiállítási projekt keretében négy budai helyszínen válik láthatóvá Zimányi László kiterjedt gyűjteményének több szelete (Tér-Kép Galéria, Magdolna Udvar Kortárs Kiállóterem, Kis-Kép Galéria, Francia Intézet).
Zimányi László (1950) vegyészmérnökként végzett, majd vállalkozóként teremtette meg annak lehetőségét, hogy gyerekkori érdeklődése szenvedélyes műgyűjtéssé váljon. Kollekciója elsősorban a XX. század második felének és a kortárs magyar művészetnek kiemelkedő alkotásaira fókuszál, miközben a gyűjtő aktív, napi szintű kapcsolatot ápol az alkotókkal és a műtárgypiaccal.
A gyűjtemény középpontjában az organikus absztrakt festészet áll a hatvanas évektől kezdve. A Tér-Kép Galéria kiállítása ebből mutat be kifejezetten eltérő egyéni pozíciókat, amelyek képviselik e művészi nyelv sokrétűségét. A válogatás több mint fél évszázadot ölel át ma már klasszikusnak tekinthető alkotóktól, például Korniss Dezsőtől és Veszelszky Bélától a kortársakig, például a ma a XI. kerületben működő Budapest Art Factory egyik alapítójaként is ismert Kucsora Mártáig vagy a közelben, szintén egy volt gyárépületben működő Artus Stúdió képzőművészeti vezetőjeként is jegyzett Nádor Tiborig.
Hortobágyi Endre és Nádler István egykor a Zuglói Kör tagjai voltak, mindkettőjüktől egy-egy nagyméretű festmény látható; az egyik egyetlen szín, a másik éppen a színek egész spektrumának erejére épít. Frey Krisztián és Tót Endre művein betűket és számokat vélhetünk a vibráló ecsetvonások között felfedezni, sőt a felülfestés fotót, utcai plakátot, újságkivágást is rejt – vajon olvashatjuk ezeket az absztrakt képeket narratívan is?
Keserü Ilona szabadon szárnyaló, organikus motívum sorjázását kombinálja széles színskálájú geometrikus rácsozattal, míg a gesztusfestőként ritkán megmutatkozó Tölg-Molnár Zoltán nagy ökonómiával egyetlen mozdulatsorra és a sötét-világos ellentétpárra épít. Pollacsek Kálmán a rendszerváltás idején volt feltörekvő művész, nagyméretű festménye a természetből, a kaszálás lendületéből meríti azt a dinamikát, amely a művészeti és közéleti viszonyok megváltozásába vetett hitet is sugallta. Negyedszázaddal később, az ezredfordulón készült Mulasics László festménye, amely több szín- és motívumháló egymásra helyezéséből nyeri lüktetését. A kiállítás a tengeren túlra is kitekint: amerikai pályafutása során Kepes György a bostoni MIT professzora, az újmédia elismert kutatója lett, de nem hagyott fel a festéssel sem, amint az itt kiállított, meditatív színálom-képe is mutatja.
A kiállítás megtekinthető: 2026. január 21 – 2026.február 21.
Ingyenesen látogatható.
Időpont: január 20., 18:00
Helyszín: Tér-Kép Galéria (1016 Budapest, Krisztina körút 83-85.)
Rendezvényünkön kép- és hangfelvétel készülhet, melyet weboldalunkon és közösségimédia-felületeinken is felhasználhatunk!
A borítóképen az alábbi művek jelennek meg részletekben:
Keserü Ilona, Képződő tér, 1980, olaj, vászon, 170×120
Kucsora Márta, Cím nélkül, 2021, vegyes technika, vászon, 90×140
Mulasics László, Viscum Album IV., 2000, olaj, viasz, vászon, 100×110
Nádler István, Cím nélkül, 1982, olaj, vászon, 80×200
Pollacsek Kálmán, Kaszanyom II., 1987, olaj, vászon, 170×129,5
